Környezetbarát szigetelőanyagok

A klasszikus szigetelőanyagok mellett számtalan olyan alternatíva létezik, melyek segítségével csökkenthetjük energiafogyasztásunkat és ökológiai lábnyomunkat. Ezek a természetben megtalálható, környezetbarát anyagok az egészségre is kevésbé ártalmasak, hatékonyságuk kiváló, előállításukhoz kevesebb energia szükséges, mint a műanyag vagy ásványi szigetelőanyagokéhoz. Ha házépítésen gondolkodik, szeretné lakó- vagy irodaépületét a modern környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva, energiahatékonyan felépíttetni, akkor érdemes lehet ezeket a megoldásokat is figyelembe venni az épület tervezésekor. Mi, az általunk kivitelezett épületeknél, minden esetben a legmodernebb technológiákkal készült, legnépszerűbb anyagokat használjuk, tekintettel megbízóink igényeire. Amennyiben úgy dönt, hogy ingatlanát környezetkímélő, természetes anyagok felhasználásával szigeteltetné, szívesen segítünk tanácsainkkal.

Cellulóz

A cellulózpelyheket hulladékpapírból, újrahasznosított újságpapírból állítják elő. A pelyheket laza szerkezetű üreges falakba, födémbe befújásos technológiával juttatják be. Szívesen használják tetők szigetelésére, mert a anyagából kifolyólag, különböző tetőformákhoz jól illeszkedik, a legkisebb területekre is alkalmazható. Gyorsan lehet vele dolgozni, akár egy nap alatt elvégezhető egy családi ház födémszigetelése, használata nem jár különösebb piszokkal.

A cellulóz nagyon jó hőtároló képességgel rendelkezik, ami főleg a nyári hővédelemben mutatkozik meg. Hangszigetelésre is kiválóan alkalmas. Nem tűzveszélyes, ellenáll a kártevőknek és a penésznek. Ügyeljünk, hogy csak tanúsítvánnyal rendelkező cellulózt alkalmazzunk, mert a nem megfelelő minőségű anyag nem csak hogy tűzveszélyes, de hatékonysága is vitatható.

Faszálas szigetelőlapok

A fűrésztelepeken található maradék fát, összeaprítják, vízgőzzel lágyítják és lapokká préselik. A nyersanyag főként lucfenyő és fenyőfaforgács. A legnépszerűbb anyag az újrahasznosított anyagokból készült szigetelések között. Sokféleképpen felhasználható. Falburkolatként, tetőszigetelésként vagy a hangszigetelés fokozására. Számos gyártó hőszigetelőrendszerek részeként, kiegészítéseként ajánlja.

Gyapjú

A gyapjút évezredekkel ezelőtt is használták kunyhók, sátrak kezdetleges szigetelésére. A modern építészet a 20. század első felében fedezte fel, ekkor jelentek meg az első gyapjúból készült hőszigetelések. Feldolgozáskor a gyapjút először megtisztítják, majd átmossák, ezután gyapjút vagy filcet készítenek belőle, amit poliészterszállal erősítenek meg. Leginkább falak, tetők, mennyezetek és csövek szigetelésére használják. Tábla vagy tekercs formában kapható. A gyapjú víztárolása kiváló, tömegének 30%-át képes felvenni és leadni, anélkül, hogy ez a szigetelőképességét befolyásolná. A gyapjú a szoba levegőjében lévő szennyező anyagok lebontására is képes, a keratinrost lebontja az olyan erős szagokat is, mint a cigarettafüst.

Parafa

A parafát a parafa tölgy kérgéből és palackok dugóinak összegyűjtéséből nyerik. A parafa tölgy a Földközi-tenger térségében őshonos, maga a feldolgozható anyag 8-12 évenként takarítható be. Egy részéből palackzáró dugót készítenek, többi részéből pedig lapban vagy tekercsben, hőszigetelésre, padlóburkolásra alkalmas termékeket állítanak elő. Sejtszerkezetének köszönhetően hatékony hőszigetelő anyag. Hőátadási tényezője megegyezik a legjobb hőszigetelő anyagokéval. A parafalemezek összeragasztásához néha mesterséges kötőanyagot használnak a parafa saját gyantája helyett, ennek hátránya, hogy később, a szennyező anyagok a szoba levegőjébe kerülhetnek. Ha nem minőségi parafát használnak a szigetelőanyag előállításához, akkor annak gyakran kellemetlen szaga lehet.

Kender

A kendert Európában régóta használják szigetelésre. A kártevők elkerülik, természetesen védett ellenük és a penész ellen, nem szükséges külön kezelés. Párakiegyenlítő hatású, könnyű vele dolgozni, lapban vagy tekercsben kapható. Kenderszálakból készül, leginkább falak, tetők, padlók, gerendaszerkezetű házak szigeteléséhez használják, kiváló hőtároló képességgel rendelkezik. A  növény rostjait összegyűjtik, pörkölik, majd természetes ragasztóanyagokkal (leginkább burgonyakeményítővel) összeillesztik. Ezzel a technikával állítanak elő hőszigetelő tekercseket, táblákat.

Lenrost

A len nedvességszabályozó tulajdonságokkal rendelkezik, ezért nagyszerűen alkalmazható diffúziónyitott hőszigetelő rendszerekhez. Könnyen megmunkálható, ollóval vagy késsel egyszerűen méretre vágható. Ellenáll a penésznek és a kártevőknek. A textiliparban keletkező hulladékanyagot lemezekre öntik, egymásra rétegzik, majd szigetelő táblákhoz ragasztják. Az összeragasztáshoz burgonyakeményítőt vagy cellulózrostokat használnak. Leginkább könnyűszerkezetes házak, tetőterek, födémek, homlokzatok hő-és hangszigetelésére használják.

 

Perlit

A perlit egy vulkanikus üvegszerű kőzet, mely nagy mennyiségben fordul elő a természetben. Hevítik, melynek hatására tág pórusú, fehér granulátum képződik, a pórusokban levegő raktározódik el. Ennek köszönhető a hőszigetelő hatás. Főként mennyezet, padló, szarufák közötti részek szigeteléséhez használják. Nedvesedésre hajlamos területeken a szilikonnal bevont perlit kiállja a próbát, így alapok, aljzatok, kettős héjazatú falazatok szigeteléséhez is kiváló. A bitumenes perlitek használata beltéri szigeteléshez nem ajánlott, mert szennyező anyagokat bocsájthat ki.

Különbségek árban,energiában

A természetes szigetelőanyagok esetén a környezetre leginkább a nyersanyag beszerzése és a késztermék előállítása jelent terhelést.

A legkárosabbak a műanyaghabok, például a purhab. Kevésbé károsak, bár nem makulátlanok, a len és a pamut, hiszen ezek termesztése növényvédő szerek felhasználása mellett történik. A gyapjú és a len, mivel importáruk, szállítási energiája igen magas. A faszál előállítása pedig legalább annyira energiaigényes, mint a purhabé. A fosszilis vagy ásványi szigetelőanyagokat, például az ásványgyapotot (kőzet-vagy üveggyapot) vagy a polisztirolt még mindig sokkal gyakrabban használják hőszigetelésre, mint a természetben megtalálható anyagokat.

Jelentős árkülönbségek vannak a különböző szigetelőanyagok között, ezért érdemes különböző árajánlatokat bekérni. A polisztirol, az üveg-és kőzetgyapot olcsóbbak. Ezeknél egy fokkal drágább a poliuretán hab, a cellulóz, a faszál és az XPS lábazati hőszigetelő lemez. A legdrágább a parafa.

Néhány tény, mely a természetes anyagok használata mellett szól:

A környezetbarát szigetelőanyagok nem károsak az egészségre és energiahatékonyak.

Az ásványi és fosszilis szigetelőanyagok korlátozott mértékben újrahasznosíthatók, előállításuk energiaigényes. Az ásványgyapotból készült szigetelőanyagok előállítása körülbelül tízszer annyi energiát igényel, mint a kender vagy cellulóz szigetelőlapok gyártása.

A nyári hőszigetelést illetően ezek az anyagok az élen járnak, a len például sokkal jobb értékeket produkál, mint az ásványgyapot.

A természetes szigetelőanyagok, az ásványi és szintetikus anyagokkal szemben, képesek tárolni és felszabadítani a nedvességet, ideális páratartalmat biztosítanak, hozzájárulnak az optimális belső klímához és meggátolják a penész kialakulását.